Ózd

Magyarország jelenlegi nagyvárosai többé-kevésbé hagyományos módon, hosszú múltra visszatekintve születtek, és fejlődésük, ha vargabetűkkel is, de folyamatosnak mondható. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, közel a szlovák határhoz található Ózd, ami úgy nőtte ki magát az ipari fellegvárrá, az ország talán egyik legismertebb bányavárosává, hogy százötven évvel ezelőtt még egy apró falu volt csupán.

Ózd és annak térségében már a 18. században a vasércbányák nyomán is jelentős volt a vaskohászat, mégis csak a 19. század közepén jött létre az ipari összefogás a kisebb hámorok és kohók által, ami igazán nagy lökést adott, Ózd és környékének, hogy valódi kohászati központtá váljon.

Ózd Ív úti Római Katolikus templom

A történelmet ismerve, Ózd a kiegyezés után csupán egy 1200 lakosú község volt, amit további hét, nála jóval kisebb falu ölelt körül. A mai értelemben vett városkép egyáltalán nem hasonlít az akkori énjéhez. 1846-ban még senki nem tudta, hogy a megépülő Gömöri Vasművelő Egyesület később pedig az Ózdi Kohászati Művek névre keresztelt vasgyár a leendő városközpontban épül meg, hiszen a munkálatok egy üres területen kezdődtek meg távol a falvaktól. Azonban az újabb, alkalmi fejlesztéseknek, és az egyre gyarapodó gyári munkások lakásigényeinek köszönhetően a falvak körbe nőtték az üzemeket. 1940-re pedig Ózdhoz csatolták Sajóvárkonyt és Bolyokot, amivel több, mint 20 ezer főre nőtt a lakosság száma.

A kommunista hatalom átvétel után a város jelentősége még nagyobb lett, hiszen bányászati és acélipari központként egyike lett azoknak a politikai és gazdasági fellegváraknak, mely városok fejlesztése a rendszer elsőszámú célkitűzései közé tartoztak, ennek részeként 1949-ben Ózdot várossá nyilvánították, majd nagy erőkkel neki láttak, a kaotikus városkép újjáformálásának. Azonban a kohászati üzemek és a hozzá tartozó hatalmas vasúti területek, továbbra is a város közepén feküdtek, hiszen a város ezek köré épült.

Ennek tudható be, hogy Ózdon sétálva nem fogunk klasszikus főterekkel találkozni. Egyrészt a környék adottságai miatt, hiszen több kisebb település egyesülésével jött létre a város, másrészt a szocialista városfejlesztési idők alatt a divat nem preferálta a főterek és gyülekezőhelyek építését. A városon áthaladó 25-ös számú főút mentén, gyakorlatilag egy utcás szerkezetben valósult meg a város központja. Déli oldalán lakóházakkal, északi oldalán pedig intézményekkel, üzletekkel, boltokkal.

A rendszerváltás után a kohászati, vasgyári termelés csökkenésével a város sorsa is megvolt pecsételve. Rövid időn belül több ezer ember vált munkanélkülivé, az egykori virágzó város népessége 46 ezer főről 32 ezerre csökkent. Több százan nyugatra vándoroltak a jobb megélhetés reményében, akik sosem tértek vissza a városba.

Ózd mára egy egészen másik város arcát mutatja, mint amit az ezredforduló környékén láthattunk és tapasztalhattunk. A városvezetés célul tűzte ki a közbiztonság és a munkahelyteremtés fogalmát. Utóbbit támogatja és segíti az OzdAllas.hu, amely a helyi vállalkozásoknak biztosít hirdetési felület a megüresedett pozíciókhoz. Az oldalon a város és a környék állásajánlatai között kereshetünk a legkülönfélébb kategóriákban. Ezek mellett olvashatunk karrier tippekről, álláskeresési praktikákról és a legújabb önéletrajzi trendekről.

Ózd látkép

Az oldal használata egyszerű és bárki számára elérhető. Hirdetés feladáshoz regisztrációra van szükségünk, ami pár perc alatt elvégezhető. Ezek után választhatjuk ki a számunkra ideális hirdetési lehetőséget attól függően, hogy milyen megjelenést és intenzitást szeretnénk.

Ha kérdésünk merülne fel, esetleg további információt szeretnénk a hirdetések feladásával kapcsolatban, úgy keressük fel a weboldal segítség nyújtó felületét.

Képek forrása: https://hu.m.wikipedia.org/wiki